| "Volt egy nagyon gynyr pr, egy barna fi s egy barna lny. Boldogok voltak hossz veken t, br csak ilyen lenne az egsz vilg! Igen, ....de rkk semmi sem tarthat, a fi tja msfel haladt, szerelmk most mr csak egy emlk maradt. Egy lomszp lom foszlott szerte, a lny zsebkendje knnyeit nyelte, krltte megvltozott minden, sajnos nem felejt knnyen. Aki most rnz az utcn, azt krdi magtl; "Mirt?" - Hisz nemrg mg majdnem replt a boldogsgtl, most pedig pp, hogy nem hal a szomorsgtl.
Mr elteltek hossz-hossz hnapok, s a lny az azta is egy src miatt zokog. Egy src miatt ki most msra mosolyog, s msnak kldzget risi virgcsokrot. Szerettk egymst hossz veken t, nem mondtk, hogy elhervadt a virg. Fjdalom s knny ragyogott a szemben, ht nem jutottam eszedbe 1-szer sem?
Mr msok lnek kis piros padunkon, olyanok, akik szerelmesek s boldogok nagyon. Kr, hogy mr engem nem tudsz szeretni, s sikerlt ily hamar elfelejteni. Nekem ez nem megy ily knnyen, mg most is emiatt folyik knnyem. Mire e levl hozzd elrkezik a sr kislny mr nem, ltezik! Nem lttl hull csillagot? n voltam az ki eltvozott! A temetben, egy harang fjdalmban kondul, a sok kisrt szem, a kis sr fel fordul, a srban egy lny nyugodt, ki mr hnapok ta nem mosolygott. Erd mlyn egy kis hd alatt talltak r, de sajnos ks volt mr! A src ppen kihvan mosolygott egy szke lny szembe, mikor a posts levelet adott kezbe. A levl hangulata boldogtalan volt egy lny szerelmrl s hallrl szlt! A fi knnyes szemmel meredt a paprra, rlten futott a temetbe, srva. Zokogva rogyott a kis sr eltt trdre, rborult bocsnatot krve. Rjtt nem kellett ms szerelme, csak azt az egy lnyt szerette. Srva tkozta magt, mirt nem jtt elbb erre r. Szl fjt t az ji temetn, s a fi bnatosan, fejt a kis srrl felemelte. Fjdalmas hangon valaki megszlalt: "SZERETLEK."
A fi rismert a hangra, majd jra rborult a kis srra. "Bocsss meg nekem." |
AJÁNLOM AZ OLDALT
